A Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban: DOSZ) az alábbi közleményt adja ki a doktori képzés strukturális átalakításával kapcsolatban.
Szervezetünk hosszú évek óta stratégiai együttműködési megállapodással rendelkezik a felsőoktatást mint ágazatot irányító Kulturális és Innovációs Minisztériummal, amelynek sarokpontjai a doktori képzés színvonalának emelése, illetve a doktori képzésben résztvevő személyek erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsülésének elérése. A fenti célok mentén már a korábbiakban is születtek jelentős eredmények, ugyanakkor most kerülhet sor a hazai doktori képzés alapjait érintő változások bevezetésére, amelyek reményeink szerint képesek elérni a fentiekben rögzített célkitűzéseket.
A módosítások hatására a jelenleg – közel – egységes doktori képzés helyébe egy három pillérből álló rendszer lép. Hangsúlyozandó, hogy a doktori képzés (mint felsőoktatási képzés) hallgatói jogviszony jellege nem szűnik meg, hanem olyan új támogatási konstrukciók jönnek létre, amelyekkel növelhető a doktori képzésben résztvevők szakmai és anyagi megbecsültsége. Az új konstrukciókhoz új speciális szabályok is társulnak majd, ezáltal fragmentálódik a doktori képzés.
A hagyományos doktori képzés (1.) mellett, amely továbbra is elérhető marad, rendszerszinten integrálásra kerül a kooperatív doktori képzés (2.), illetve ezek mellett létrejön a kutatói kiválósági doktori képzés (3.).
Az 1. kategóriába tartozó doktoranduszok esetében csak kisebb változásokkal találkozhatunk. Ilyen például a kreditrendszeren alapuló teljesítménymérés kizárólagosságának eltörlése. Emellett az ösztöndíjak tekintetében lehetővé válik a teljes képzési időre járó támogatás igénylése akkor is, ha a doktorandusz a képzését korábban fejezi be. Ez a két módosítás a 2. és 3. kategóriára is érvényes lesz.
A 2. kategóriába azok a doktoranduszok kerülhetnek, akik a képzésük mellett (munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban) dolgoznak felsőoktatási intézményekben oktatói-kutatói munkakörben, egészségügyi szolgáltatónál vagy kutató-fejlesztést végző vállalatoknál. Az ő esetükben a jogalkotó jelentősen, havi nettó 250 000 forintra emeli a doktori ösztöndíjak mértékét, ezáltal a munkabérből, illetve doktori ösztöndíjból álló hallgatói jövedelem tervezetten eléri majd a legalább havi nettó 400 000 forintot.
Végül, de nem utolsó sorban a 3. kategóriában a doktoranduszok a doktori képzésük mellett egyetemi vagy kutatóintézeti (HUN-REN) kutatási projektekben dolgozhatnak. A kutatási programokon belüli doktori álláshelyek megerősítése érdekében a doktoranduszok itt tervezetten nem ösztöndíjat, hanem munkabért kapnak majd, amely eléri legalább a bruttó 600 000 forintot (kb. nettó 400 000 forint).
A DOSZ az elmúlt időszakban országos felmérést végzett a magyarországi doktori képzésben részt vevő doktoranduszok körében, hogy átfogó képet kapjon a doktori tanulmányok jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és fejlesztési lehetőségeiről. A kutatás további célja volt, hogy feltérképezze a doktoranduszok képzéssel kapcsolatos tapasztalatait, motivációit, valamint szakmai és karrier kilátásait. A DOSZ felmérését 1312 magyar és külföldi doktorandusz töltötte ki 26 felsőoktatási intézményből.
A felmérés keretében vizsgáltuk a doktoranduszok motivációját a doktori képzésben való részvételük tekintetében. A beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a doktoranduszok a szakmai érdeklődés, a kutatási lehetőségek, a szakmai-tudományos karrier, illetve a jövőbeli önálló kutatói munka reménye miatt jelentkeznek doktori képzésekre.
Felmérésünkben kitértünk arra is, hogy a képzés egyes elemeit mennyire tartják a válaszadók fontosnak. A fontossági jellemzők áttekintésével megállapítható, hogy a doktori képzés során a doktoranduszok szerint a témavezetők szakmai kompetenciájának meghatározó szerepe van.
A válaszadók szerint a doktoranduszok erkölcsi és anyagi megbecsülése, a képzés finanszírozása (ösztöndíjak, kutatási programok), a szakmai fejlődés intézményi feltételei és a doktoranduszok kutatási programokba történő bevonása kiemelten fontos tényező a doktori képzésben.
A magyar nyelvű kérdőívet kitöltő doktoranduszok többsége (41,6%) tervez a sikeres doktori védést követően a felsőoktatási/egyetemi oktatói-kutatói pályán maradni. A válaszadók 16%-a tervez ipari/vállalati szektorra fókuszált kutatói-fejlesztői pályán elhelyezkedni. A kitöltők 15,5%-a pedig kutatóintézeti kutatópályán képzeli el a jövőjét. Saját vállalkozás indítását vagy vezetését a válaszadók 6,8%-a tervezi.
Az angol nyelvű kérdőívet kitöltő nemzetközi doktoranduszok válaszai esetében hasonló arányokkal találkozhatunk. A válaszadók mintegy 58,5%-a tervez a felsőoktatási/egyetemi oktatói-kutatói pályán maradni a doktori fokozat megszerzését követően. Az ipari/vállalati szektorhoz kapcsolódó kutatói-fejlesztői pályát 18,6%, míg a kutatóintézeti kutatói pályát 11,1% választaná. Ezzel szemben saját vállalkozás indítását vagy vezetését a válaszadók 4,7%-a tervezi.
A fenti doktori képzés típusok létjogosultságát alátámasztja a szervezetünk által végzett, országos kérdőíves felmérés. A válaszadók véleménye alapján egyértelműen kijelenthető, hogy szükségesnek mutatkozik a doktori képzések megerősítése és egy olyan kiszámítható kutatói életpályamodell kialakítása, amely szakmai és anyagi megbecsülés mellett világos karrierutakat biztosít a doktoranduszok számára.
Meglátásunk szerint a fenti megoldások illeszkednek ezen eredményekhez, azzal, hogy a rendszer folyamatos utánkövetésére van szükség az esetlegesen felmerülő kezdeti problémák kiszűrése és kiküszöbölése érdekében.
Szervezetünk álláspontja szerint úgy érdemes felfogni a fenti átalakítást, mint ami nem egyfajta hierarchiát képez a hallgatók között, hanem az egyes fiatal kutatók erősségeihez és igényeihez igazítja a képzés sajátosságait. Az egyetemi oktatásban és kutatásban vagy iparban elhelyezkedni kívánó doktoranduszok kooperatív képzést választhatnak, míg a kutatási utánpótlásban érdekelt doktoranduszok a kutatói kiválósági képzésben, egyetemen vagy kutatóintézetben végezhetik kutatómunkájukat. Akik pedig egyik fenti céllal sem tudnak azonosulni, ők saját ütemben választhatják a hagyományos doktori képzést is.
A módosítások túlnyomó többsége, így a szervezeti átalakítások felmenő rendszerben kerülnek majd bevezetésre.
Bízunk benne, hogy ezáltal egy újabb lépést teszünk a doktoranduszok szakmai és anyagi megbecsülésének erősítése, valamint egy személyre szabott igényekhez igazodó doktori képzés elérése felé.
Kelt Budapesten, 2025. 05. 20. napján
elnökség
Doktoranduszok Országos Szövetsége
Információ
Amennyiben kérdésük merülne fel az átalakítással kapcsolatban, úgy keressenek bennünket a jogsegely@dosz.hu e-mail címen. Pontos válaszokat majd csak a végleges normaszöveg megjelenését és elfogadását követően tudunk adni a változásokról, addig csak a tervezett változásokkal kapcsolatban tudunk tájékoztatást adni.