Az idei MCC Feszten – mely 2024. augusztus 1-3. között került megrendezésre Esztergomban – szervezetünk is képviseltette magát egy állandó kitelepüléssel, melynek fókuszában a doktori képzés bemutatása, valamint a digitalizáció és a kutatások kapcsolatának bemutatása állt. Emellett augusztus 3-án folytatta beszélgetéssorozatát Dr. AI avagy van értelme napjainkban tanulni, kutatni vagy a mesterséges intelligencia ezt feleslegessé teszi? címmel.

A kerekasztal-beszélgetés során, a résztvevők Dr. Zrubka Zsombor (Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ vezetője), Dr. Sándor Barnabás (a 4IG vállalatcsoport kiberbiztonsági vezetője), Dr. Székely Levente (az MCC Szociológia Műhelyének vezetője), valamint moderátorként Taraczközi Anna (a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztályának elnöke) – számos fontos témát érintettek a mesterséges intelligencia oktatásra és kutatásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A több mint egy órás beszélgetés főbb gondolatait a következőképpen foglalhatjuk össze:

Zupka Zsombor kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia sosem fogja tudni teljes mértékben helyettesíteni az emberi tudást és kreativitást a kutatásokban. A mesterséges intelligencia korában felgyorsul a társadalom tudásalapúvá válása. Még nagyobb szükség van arra, hogy képesek legyünk egy életen át tanulni és kutatni. Ebben a mesterséges intelligencia alkalmazása a hatékonyság növelésén keresztül előnyös lehet, de aki a tanulási és kutatási feladatai megúszására akarja használni, az becsapja magát és lemarad. A mesterséges intelligencia alkalmazása a tudományos kutatásban és felsőoktatásban egyszerre jelent nagy lehetőséget és potenciális veszélyeket, amelyeket ma még nem láthatunk előre. Ezért érdemes egyszerre nyitottnak, de óvatosnak lenni. A gyors alkalmazásnak és a kivárásnak egyaránt meglehetnek az előnyei és a hátrányai.

Székely Levente rámutatott arra, hogy a Z generáció és a digitális fejlődés új oktatási módszereket követel meg, az olyan rendszerszintű változások – paradigmaváltások, mint az AI azzal a hatással járnak, hogy a ma még előnyt jelentő írástudás, holnap hátránnyá válik, ha nem tudjuk használni. Éppen ezért a struccpolitika ebben az esetben sem célravezető. Jelenleg nem tudjuk akármire használni és valószínűleg sohasem akarjuk majd mindenre használni. Nem fogja kiváltani a tanárokat – alap és középfokú szinteken biztosan nem – az emberi kapcsolatok/szocializáció igénye miatt, de komoly kihívást jelent, ahogyan átadjuk a tudást, és ahogy ellenőrizzük annak meglétét. Komoly kérdés, hogy van-e értelme a házidolgozatoknak, a szakdolgozati rendszernek és ha igen, hogyan kell átalakítani, hogy értelmezhető legyen ebben a környezetben is?

Sándor Barnabás felhívta a figyelmet az információbiztonság fontosságára az AI-alapú megoldások alkalmazása során. Egyértelművé vált, hogy az AI technológiákat nem szabad elutasítani, hanem inkább integrálni kell őket az oktatás és kutatás területére, miközben felelősségteljesen kell tanítani és alkalmazni ezeket az eszközöket, figyelembe véve a hagyományos tudás és emberi tényezők pótolhatatlan szerepét.

Taraczközi Anna a beszélgetés moderátoraként és egyben intézményi doktorandusz önkormányzati elnökként rámutatott, hogy az AI az egyetemi mindennapok része, amely az etikai kérdéseken túl, komoly interdiszciplináris lehetőségeket és gyakorlati kihívásokat jelent.

A beszélgetés zárása után Nemes László a kerekasztal szervezőjeként biztosította a résztvevőket arról, hogy a Tusnádfürdőn elindult Dr. AI beszélgetéssorozatot a következő tanévben eltérő fókusszal, de a felsőoktatás, kutatói szektor és a mesterséges intelligencia kapcsolódásait vizsgálva a DOSZ napirenden fogja tartani.