2024. november 18-án a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) az Edutus Egyetemmel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel partnerségben nemzetközi konferenciát szervezett „Academic Competitiveness: The Future of European Higher Education, Research and Development Perspectives of Early Career Researchers" címmel. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kápolna Konferenciatermében megrendezett konferenciára több mint 100 résztvevő érkezett a világ minden tájáról – köztük a konferencia előadói több mint 15 országból– a legkülönbözőbb nézőpontokat hozva a beszélgetésekbe. A rendezvény olyan aktuális témákkal foglalkozott, mint a pályakezdő kutatók (ECR) bevonása az akadémiával kapcsolatos szakpolitikai kérdések formálásába, az akadémiai szféra előtt álló globális kihívások és az innováció ösztönzése. Az egynapos konferencia sikeres platformot biztosított a doktoranduszok és fiatal kutatók, az akadémiai vezetők és a politikai döntéshozók számára, hogy eszmét cseréljenek az európai felsőoktatás és kutatás jövőjét érintő kérdésekről, és lehetséges innovatív megoldási lehetőségeket vázoljanak fel.
Megnyitó
Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a tudományos versenyképesség többdimenziós jellegéről szóló megjegyzésekkel köszöntötte a hallgatóságot. Kiemelte az interdiszciplináris kutatás, az alkalmazkodóképesség, valamint az egyetemek és a társadalom közötti együttműködés előmozdításának fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a pályakezdő kutatók kulcsszerepet játszanak az innováció előmozdításában és az aktuális tudományos kihívások kezelésében.
„Egy egyetem számára a versenyképesség számos aspektusból áll: az igényes, innovatív kutatások támogatásától kezdve a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítéséig. Mint a közszolgálat, valamint számos más társadalmi és gazdasági terület vezető felsőoktatási intézménye és tudásközpontja, egyetemünk hatékony együttműködést valósít meg a társadalmi igények, a nemzeti stratégiai kormányzati célok és a felsőoktatás között” – fogalmazott Deli Gergely. Kiemelte továbbá a gyakorlati megközelítés alkalmazását az akadémiai kutatás és az oktatás terén egyaránt. A rektor szólt az akadémiai versenyképesség jelentőségéről is. „Olyan korszakba lépünk, ahol az innováció, az alkalmazkodóképesség és az interdiszciplináris együttműködés elengedhetetlen az akadémiai intézmények tartós sikere szempontjából. Ebben az új korszakban a pályájuk elején járó kutatók kulcsszerepet játszanak. Friss nézőpontjaik, szenvedélyük és elkötelezettségük a tudás gyarapítása iránt felbecsülhetetlen értékűek a felsőoktatás, valamint a kutatás és fejlesztés jövője szempontjából” – vélte Deli Gergely.
Molnár Dániel, a DOSZ elnöke hangsúlyozta a szervezet szerepét a magyar doktoranduszok képviseletében, továbbá a kutatási és oktatási lehetőségek javításáért való kiállásban.
Beszédében elmondta: a DOSZ az összes Magyarországon tanuló doktoranduszt képviseli; szoros kapcsolatot ápolnak a magyar egyetemekkel és a felsőoktatás, valamint a tudományos szféra számos más szereplőivel. „A DOSZ nagy jelentőséget tulajdonít a fiatal kutatók érdekeinek hatékony képviseletének. Az elmúlt években több területen számos érdekképviseleti eredményt valósítottunk meg.” – hangsúlyozta. Fontos eredmény, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók egyre több oktatási feladatot látnak el. Molnár Dániel felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ma még a modellváltó egyetemeken dolgozó fiatal kutatók sem férnek hozzá az Erasmus+ és a Horizont programokhoz. „Őszintén remélem, hogy az Európai Unió illetékes intézményei hamarosan belátják, hogy a magyar egyetemek kizárása Európa számára is érték- és tudásvesztést jelent. Az új fenntartási rendszerben működő egyetemek tudományos kapacitásai nem integrálhatók ugyanolyan sikerrel a kutatási hálózatokba, mint amikor a magyar egyetemek is részt vehettek az Erasmus+ és Horizont programokban” – vélekedett.
Pil Maria Saugmann, a Doktorjelöltek és Fiatal Kutatók Európai Tanácsának (Eurodoc) elnöke méltatta a DOSZ vezető szerepét a nemzetközi projektekben, és kiemelte a fenntartható, magas színvonalú kutatási környezet megteremtésének fontosságát. Megjegyezte, hogy az fiatal kutatók létfontosságú szerepet játszanak az olyan globális kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, valamint a kutatás és az innováció jövőjének alakítása.
Előadások
A konferencia alaptémáit járták körbe a nyitó előadások, ahol az innováció, a kutatásfinanszírozás és az oktatáspolitika vezető szakértői adtak betekintést a témába.
Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára hangsúlyozta az innováció előmozdításának fontosságát az akadémiai szféra és a társadalom szélesebb köre közötti együttműködés révén.
A felsőoktatási intézmények mint az innováció katalizátorai című előadásában kiemelte: 2010-ben körülbelül 30 ezer ember dolgozott a K+F területén (ideértve természetesen az akadémiai, egyetemi, kutatóintézeti és vállalati kutatókat is), és ez a szám 60 ezerre, sőt, egyes években ennél is magasabbra nőtt. Közben a doktori fokozattal rendelkező kutatók száma is jelentősen, több, mint ötven százalékkal emelkedett. A külföldi PhD hallgatók számának nagyon erős növekedése is tapasztalható, ezzel a doktoranduszok száma Magyarországon megközelíti a 11 ezer főt. „Célunk, hogy vonzó kutatói karrierkörnyezetet alakítsunk ki Magyarországon, amely nemcsak a tehetséges fiatalokat vonzza a K+F területére, hanem ösztönzi a már külföldön dolgozókat a hazatérésre. Ez a vízió a kutatási eredmények és az innováció gyakorlati alkalmazására helyezi a hangsúlyt” – fogalmazott Varga-Bajusz Veronika. Hozzátette: a kormány célja, hogy támogassa a nemzetközi szinten elismert, teljesítményalapú tudományos karrierutat, amely a János Neumann Program kiemelt prioritása. Ez hozzájárul ahhoz a célhoz, hogy a kutatók száma a következő évtized végére a jelenlegi 6 000 fő/millió magyar lakosról 9 000 főre nőjön. Ehhez számos intézkedés és megnövelt forrás is kapcsolódik, amelyet az államtitkár részletesen ismertetett. Előadásában kitért a Kooperatív Doktori Programra is, amelynek célja, hogy tovább növelje a kutatás, fejlesztés és innováció területén dolgozó szakemberek számát – elsősorban a STEM területeken (matematika, tudomány, technológia és informatikai tudományok).
Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója a vállalkozói szellem és a készségfejlesztés szerepéről beszélt Európa versenyképességének erősítésében. Ismertette az EIT küldetését, amelynek célja, hogy az innovatív ötletekből skálázható vállalkozásokat hozzon létre.
Dr. Petri Bernadett, az Európa Stratégiai Kutatóintézet intézetvezetője azt vizsgálta, hogyan lehet a tudományos és ipari partnerségeket az uniós finanszírozás felszabadítására felhasználni. Kiemelte a Horizont Európa projektek sikeres példáit.
Dr. Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója az európai finanszírozási mechanizmusokban való eligazodás lehetőségeiről és kihívásairól beszélt a magyar egyetemek számára. Hangsúlyozta, hogy az egyetemi kezdeményezések hatásának maximalizálása érdekében érdekérvényesítésre és partnerségre van szükség.
Panelbeszélgetések
Mobilitás vagy agyelszívás?
Ayaz Mukarram Shaikh, India DOSZ-nagykövete moderálásával ez a panel arról szólt, hogy a kutatók mobilitása agyelszívást eredményez-e. A panel résztvevői beszéltek a nemzetközi mobilitási programok szerepéről a globális együttműködés előmozdításában.
A panel résztvevői voltak:
A kerekasztal-beszélgetés során hangsúlyozták az Európai Kutatási Térség "ötödik szabadságát", amely lehetővé teszi a kutatók és az innováció szabad mozgását, egyúttal a mobilitás és a megtartás egyensúlyának lehetséges megoldását jelentheti.
Együttműködés és versenyképesség a tudományos és technológiai diplomáciában
A Linnéa Regnell, az Ázsia-Európa Alapítvány oktatási osztályának projektvezetője által moderált ülésen az Ázsia-Európa tudomány, technológia és diplomácia jelentés megállapításai kerültek a középpontba. A résztvevők megvitatták a tudománydiplomácia szerepét a régiók közötti együttműködés és innováció előmozdításában.
A panelbeszélgetés résztvevői voltak:
A panel résztvevői kiemelték, hogy a közös kihívások kezeléséhez globális partnerségekre és innovatív megközelítésekre van szükség.
Az akadémia készségek átvihetők a munka világába?
A Rizvika Rahmita Salim, Indonézia DOSZ-nagykövete által moderált panelbeszélgetésben azt járták körbe, hogy a doktori képzés során kifejlesztett tudományos készségek hogyan készítik fel a fiatal kutatókat a különböző karrierutakra.
A panel résztvevői voltak:
A panel résztvevői hangsúlyozták az átadható készségek fejlesztésének és a felsőoktatás és az ipar közötti szorosabb kapcsolatoknak a fontosságát, hogy támogassák a kutatókat a karrierutak közötti választásban.
Fókuszált beszélgetések
A résztvevők négy külön teremben, négy témára fókuszálva, csoportos megbeszéléseket folytattak, amelyeket az adott terület szakértője moderált. Minden csoportban 10-18 résztvevő vett részt, ami lehetővé tette a közvetlenebb megszólalást és a témák mélyebb feltárását. Ezek a megbeszélések rendkívül interaktívak voltak, lehetőséget biztosítva a résztvevőknek arra, hogy megosszák egymással egyéni tapasztalataikat és nézőpontjaikat. Az e megbeszélésekből származó felismeréseket és következtetéseket a záró panelbeszélgetéseken vitték tovább a résztvevők.
A négy téma és a moderátorok a következők voltak:
A kiscsoportos megbeszélések teret biztosítottak a vélemények kifejtésére, a jó gyakorlatok azonosítására és a pályakezdő kutatókat érintő kulcsfontosságú kérdések mélyebb megbeszélésére.
Záró panel: A tudományos élet jövője
Dr. Bencze Norbert, a DOSZ elnöki megbízottja által moderált panelbeszélgetés középpontjában a fiatal kutatók szerepe állt a tudományos életben bekövetkező változások ösztönzésében. A panelbeszélgetés résztvevői azt vizsgálták, hogy a fiatal kutatók hogyan befolyásolhatják az akadémiai reformokat, a szakpolitikák kialakítását és az innovációt.
A panel résztvevői voltak:
A résztvevők kiemelték, hogy az európai felsőoktatás és kutatás jövőjének alakításában az a doktoranduszoknak vezető szerepet kell vállalnia, ami nagy felelősséget is ró rájuk.
A záróbeszédet Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke mondta el, aki megköszönte a résztvevők szakmai hozzájárulását, és hangsúlyozta a versenyképes tudományos ökoszisztéma kiépítésének fontosságát.