Idén 33. alkalommal rendezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen a Doktoranduszok Országos Szövetsége képviselői három kerekasztal-beszélgetésen is képviselték a szervezetet.
Elsőként a „Dr. AI avagy van értelme napjainkban tanulni, kutatni vagy a mesterséges intelligencia ezt feleslegessé teszi?” című beszélgetést hallgathatták meg a résztvevők. A panelbeszélgetés célja az volt, hogy az egyetemi élet különböző aspektusain keresztül áttekintse a mesterséges intelligencia alkalmazását, annak gazdasági, társadalmi és oktatáspolitikai/szervezési hatásaira fókuszálva.
A beszélgetés résztvevői:
Moderátor: Molnár Dániel (elnök, Doktoranduszok Országos Szövetsége)
A panelbeszélgetés résztvevői tehát az oktatásban jelenlévő mesterséges intelligencia kérdéskörét boncolgatták. A beszélgetés konklúziójaként a résztvevők egyetértettek abban, hogy rendkívül fontos a mesterséges intelligencia oktatásba történő integrálása és az egyetemi polgárok AI használatát segítő képzése. Miután az AI folyamatosan fejlődik és egyre inkább a mindennapok részévé vált, ezért a résztvevők feleslegesnek tartják a mesterséges intelligencia tiltását az oktatásban. Célként fogalmazták meg az innovatív módszertan biztosítását az oktatás, kutatás, digitalizáció és adminisztráció terén.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében „Otthonmaradás, peregrináció, hazatérés?” című beszélgetésen Nemes László elnöki megbízott az anyaországi doktoranduszok Kárpát-medencén kívüli mobilitását mutatta be, külön rámutatva arra a kevésbé vizsgált csoportra, akik a graduális tanulmányaikat is külföldön végezték. Az ő megszólításukra kezdte el korábban a DOSZ a Hazatérő Tudás felmérést, majd folytatta egy beszélgetés sorozattal a legnagyobb – Egyesült Királyságban található – doktori képző helyeken.
A beszélgetés résztvevői:
Moderátor: Nagy Ildikó (kutató, Nemzetpolitikai Kutatóintézet)
A beszélgetés konklúziója a közösségek fontossága volt a tekintetben, hogy mind a külhoni, mind az anyaországi régiókba vissza lehessen hívni a külföldre távozó fiatalokat. A doktori képzésben résztvevők esetében elsősorban nem a fizikai hazaköltözésre, hanem a magyar innovációs hálózatba történő sikeres reintegrációs fókuszra van szükség.
„A magyar agy lehetőségei a Kárpát-medencében és azon túl” című panelbeszélgetéssel zárta az idei tusványosi szakmai programját a DOSZ. A beszélgetés célja a magyar innovációs gondolkodás áramlásának különböző nézőpontokból történő feltérképezése volt, mind lokáció (anyaország-Erdély), mind különböző szektorok és szakterületek között (műszaki, humán és művészeti fókusszal).
A beszélgetés résztvevői:
Moderátor: Nemes László (elnöki megbízott, Doktoranduszok Országos Szövetsége)
A beszélgetés konklúzióját Kucsera Tamás Gergely így foglalta össze: az innoválni képes ember jellemzői a képzett agy, az edzett és ezáltal bátor lélek és az egészséges test. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a Bethlendi András MCC erdélyi akadémiai igazgató által megfogalmazott nemzeti kulturális célt el tudjuk érni, azaz a magyarság létszámából fakadó súlya felett szeretné alakítani a világot. Hankó Balázs miniszter rámutatott, hogy a szülőföldön maradás mellett, ennek elérése érdekében kulcsfontosságú a gazdasági szereplőkkel való kooperáció, amelyet a KIM mind saját szervezeti átalakításai, mind szakpolitikai tevékenysége révén támogat. Ugyanakkor a beszélgetés során az is egyértelművé vált, hogy az innovációs célok nem minden esetben szabadalommal záródnak, erre mutatott rá Gáspár Emese rektorhelyettes a magyar művészeti innovációs kapcsolatok tanulságai alapján. Nemes László a DOSZ részéről – a beszélgetés moderátoraként – rámutatott, hogy a magyar innovációs hálózat létezik, bár sok benne a fehér folt, ennek érdekében folytatódik a Hazatérő Tudás projekt a külföldön élő magyar doktoranduszok bekapcsolódásának támogatására.