Nem, a rendszert először a 2025. 09. 01. napjával felvett hallgatókra lehet alkalmazni. Semmi nem zárja ki azonban azt, hogy a hallgatók újrafelvételizzenek a képzés új rendszerébe.
Nem, a doktori képzésben nem alkalmazható a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § szerinti magyarországi munkavégzési kötelezettség az állami ösztöndíj igénybevételére való tekintettel.
Nem, az EKÖP és EKÖP-KDP ösztöndíjasok jogviszonyát minden esetben az általuk megkötött ösztöndíjszerződés, illetve az aktuális pályázati felhívás határozza meg.
Amennyiben a jogviszonnyal kapcsolatban kérdése van, úgy forduljon hozzánk bizalommal a jogsegely@dosz.hu címen, vagy a weboldal Jogsegély felületén, az Önre irányadó szerződés, és pályázati felhívás egyidejű megküldésével.
A hazai doktori képzés főszabály szerint 4 tanévből áll, a disszertáció benyújtására pedig további egy év áll a doktorjelöltek rendelkezésére. A doktori képzés azonban több esetben is lerövidíthető.
1. A doktorandusz a komplex vizsga teljesítését követően a rendelkezésre álló 4 félév helyett ennél rövidebb idő alatt teljesíti a szükséges követelményeket és szerezhet abszolutóriumot. Ezt követően természetesen akár azonnal is benyújtható a doktori értekezés és sikeres védés esetén sor kerülhet a doktori fokozatszerzésre.
FONTOS VÁLTOZÁS: Abban az esetben, ha a doktori fokozatszerzésre a képzés megkezdésétől számított négy évnél hamarabb kerül sor, akkor a hallgató jogosulttá válik a teljes négyéves ösztöndíj összegére. [A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48/T. § (5) bekezdés]
Fontos kiemelni, hogy az abszolutórium megszerzésével a hallgató elveszti az ösztöndíj folyósítására való jogosultságát. Ennek alapján tehát kizárólag akkor érdemes élni ezzel a lehetőséggel, ha a hallgató biztos abban, hogy a képzés megkezdésétől számított négy éven belül nem csak megvédi az értekezését, de a felsőoktatási intézmény oda is ítéli számára a doktori ösztöndíjat.
2. A doktori képzésbe egyéni felkészülőként csatlakozik a felvételiző. Ilyen esetben a hallgatói jogviszony a felvétellel kapcsolatos, valamint a kutatási eredményekkel vagy a dokumentált művészeti alkotótevékenységgel kapcsolatban a doktori szabályzatban megállapított további követelmények teljesítésével kezdődik.
FONTOS VÁLTOZÁS: Egyéni felkészülők esetében a doktori értekezés benyújtására nyitva álló határidő öt tanév. [A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés]
3. Egyéni felkészülésre olyan speciális esetben is sor kerülhet, amikor az általános orvos, állatorvosi, fogorvos vagy gyógyszerész szakon tanuló hallgató, párhuzamosan hallgatói jogviszonyával jelentkezik doktori képzésre. Ilyen esetben a felvétel komplex vizsga teljesítésével jön létre, továbbá a doktori képzésben a mesterképzésben felvett kreditek is elismerésre kerülnek.
FONTOS MEGJEGYZÉS: Ebben az esetben nem alkalmazható az egyéni felkészülők öt éves disszertáció benyújtási határideje. Ezekre a hallgatókra tehát az általános szabály, azaz a komplex vizsgától számított három tanéves határidő vonatkozik.
4. A mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatók utolsó tanévük során a doktori képzés részét képező felkészülésben is részt vehetnek. Ilyenkor a mesterképzés során teljesített krediteket – sikeres felvétel esetén – felvételivel el kell ismertetni.
Ezekkel a módszerekkel a hallgatók le tudják rövidíteni a doktori képzésben töltött időt.
Igen. Kivételesen lehetőség van mesterképzéses diploma nélkül is bekapcsolódni a doktori képzésbe, amely összesen két esetben lehetséges:
1. Az általános orvos, állatorvosi, fogorvos vagy gyógyszerész szakon tanuló hallgató, párhuzamosan hallgatói jogviszonyával jelentkezhet doktori képzésre. Ilyen esetben a felvétel komplex vizsga teljesítésével jön létre, továbbá a doktori képzésben a mesterképzésben felvett kreditek is elismerésre kerülnek.
FONTOS MEGJEGYZÉS: Ebben az esetben nem alkalmazható az egyéni felkészülők öt éves disszertáció benyújtási határideje. Ezekre a hallgatókra tehát az általános szabály, azaz a komplex vizsgától számított három tanéves határidő vonatkozik.
Ebben az esetben tehát a doktori képzés bármilyen felsőoktatási diploma nélkül megkezdhető és nem is feltétel a doktori képzés további folytatásához az osztatlan képzéses mesterdiploma megszerzése sem.
2. A mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatók utolsó tanévük során a doktori képzés részét képező felkészülésben is részt vehetnek. Ilyenkor a mesterképzés során teljesített krediteket – sikeres felvétel esetén – felvételivel el kell ismertetni.
Ebben az esetben tehát arról van szó, hogy a hallgató doktori képzéshez kapcsolódó kurzusokat hallgat, amelyeket a doktori képzésének megkezdését követően elismertethet a felsőoktatási intézményben. Ez lehetőséget ad a képzés lerövidítésére.
A doktori képzés első, tehát képzési és kutatási szakaszában semmi sem korlátozza, hogy a hallgató hány félévet passziválhat. Itt az általános szabályok érvényesülnek, azaz a hallgatói jogviszony szünetelésének egybefüggő időtartama nem lehet hosszabb, mint két félév.
Ettől eltérően a hallgató egybefüggően négy félévig szüneteltetheti hallgatói jogviszonyát, ha részére csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy – szülési szolgálatmentességére tekintettel – illetményt folyósítanak
A hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény ezt a korlátot túllépheti, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
A doktori képzés második részében, tehát a fokozatszerzési eljárásban a hallgató legfeljebb két félévet passziválhat. Ez alól kivételt jelent a szülés esetköre. A felsőoktatási intézményen ugyanis saját doktori szabályzatukban meghatározhatnak ettől eltérő szabályokat, ahol a passziválás mértéke legfeljebb hat félév lehet.
A COVID-19 járvány miatt az érintett időszakban tanuló hallgatókra eltérő szabályok vonatkoznak, ld. külön kérdés.
Igen, a doktorandusz ösztöndíj hitelképességét a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet 2. § 10. pontja teremti meg. Ez az alábbit mondja ki:
10. igazolt havi nettó jövedelem: az ügyfélnek egy naptári hónapra vonatkozó rendszeres,
a) a munkáltató, az állami adóhatóság, a magyar vagy valamely külföldi állam ellátást folyósító szerve, a felsőoktatási intézmény 12 hónapnál nem régebben, papír alapon vagy elektronikus úton kiállított igazolása(ideértve az állami adóhatóság által kiállított keresetkimutatást is) alapján meghatározható nettó jövedelmei összessége, amelyek után a felmerülő közterhek levonásra, megfizetésre kerültek,
Ebbe a kategóriába bele tartozik a doktori ösztöndíj is.
Abban az esetben, ha a doktori fokozatszerzésre a képzés megkezdésétől számított négy évnél hamarabb kerül sor, akkor a hallgató jogosulttá válik a teljes négyéves ösztöndíj összegére. [A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48/T. § (5) bekezdés]
Fontos kiemelni, hogy az abszolutórium megszerzésével a hallgató elveszti az ösztöndíj folyósítására való jogosultságát. Ennek alapján tehát kizárólag akkor érdemes élni ezzel a lehetőséggel, ha a hallgató biztos abban, hogy a képzés megkezdésétől számított négy éven belül nem csak megvédi az értekezését, de a felsőoktatási intézmény oda is ítéli számára a doktori ösztöndíjat.
A doktori képzés jelenlegi rendszerében általános visszafizetési kötelezettség nincs. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a hallgató bármilyen okból félbehagyja a képzését, és nem szerez doktori fokozatot, úgy tőle a részére kifizetett doktori ösztöndíj nem követelhető vissza. Ez nem érinti a jogosulatlanul igénybe vett ösztöndíjat adott esetben félév közbeni képzéselhagyás esetén.
FONTOS VÁLTOZÁS: Ettől eltérően létezik visszafizetési kötelezettség a kooperatív doktori képzéses hallgatók esetében:
1. akik 2026. 09. 01. napjával kooperatív doktori képzést létesítenek és
2. nem szerzik meg a doktori fokozatukat a képzés megkezdésétől számított hat éven belül.
Ebben az esetben a doktoranduszt részleges visszafizetési kötelezettség terheli, amelynek összege a következő:
A folyósított ösztöndíj összegének 1/10 részének évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összege.
Ez a határidő meghosszabbodik
1. egy félévvel, szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatti olyan helyzetben, ahol a hallgató kérelmére, félév közben passzivál és ezt az intézmény engedélyezi,
2. gyermekenként három naptári félévvel, ha a doktorandusznak jogviszonya alatt gyermeke születik vagy gyermeket fogad örökbe.
Kérelemre részletfizetés is lehetséges, további információt ld. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48/Q. §
Sikeres doktori fokozatszerzés esetén egyszeri 400 ezer forintos bónusz ösztöndíj jár minden magyar állami ösztöndíjas képzésben résztvevő doktorandusz számára. Az önköltséges hallgatók számára ez az ösztöndíj jelenleg nem folyósítható. Mindez azt jelenti, hogy a hagyományos és a kooperatív doktori képzés esetén jár a juttatás, a kutatói kiválósági képzés esetén nem.
Témavezető váltásra van lehetőség. A témavezető válás kérdéskörét jogszabály nem határozza meg, így a terület szabályozása teljes egészében intézményi hatáskör. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények meghatározhatják azt, hogy milyen formában lehetséges kezdeményezni a témavezető váltást.
Jelezzük: számos intézmény az aktuális témavezető hozzájárulásától teszi függővé a témavezető váltás lehetőségét. Szervezetünk egyértelműen jogellenesnek tartja az ilyen jellegű szabályok létezését a tudományos kutatás szabadsága, mint Alaptörvényben rögzített alapjog fényében.
Ha a felsőoktatási intézmény szabályzata ki is zárja a témavezető váltás lehetőségét, mert az pl. elkésett, vagy nem megfelelő indokon alapul, ilyen esetben is érdemes megfontolni a kérelem benyújtását, megfelelő jogi érveléssel alátámasztva.
A múltban számos doktorandusznak segítettünk a témavezető váltás folyamatában, így amennyiben kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal a jogsegely@dosz.hu címen, vagy a weboldal Jogsegély felületén.
Igen, létezik az átsorolás intézménye. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata megállapíthat olyan követelményeket, amelyek – az utolsó két, hallgatói jogviszony szünetelésével nem érintett félév során történő – nem teljesítése esetén a doktoranduszt a következő tanévre nézve önköltséges képzési formára kell átsorolni.
Az átsorolás azonban nem csak államilag támogatottról önköltséges formára lehetséges. Az állami ösztöndíjból kieső doktoranduszok helyére ugyanis pályázat alapján önköltséges képzésen résztvevő hallgató átvehető.
A régi típusú doktori képzés (2016. szeptember 1. napja előtt indult képzés) fokozatszerzési eljárása nem hosszabbítható meg.
Ennek ellenére az alábbi lehetőségek állnak a hallgatók rendelkezésére:
1. Az a doktorandusz, aki képzését 2016. szeptember 1. napját megelőzően kezdte meg és szerzett abszolutóriumot, az a régi képzés szerinti külön fokozatszerzési eljárásban szerezhet doktori fokozatot, azzal, hogy kérvényezheti, hogy tanulmányai elismerése mellett az új képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.
2. Az a doktorjelölt, aki a régi képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást indított, azonban a fokozatszerzési eljárása két év után eredménytelenül lezárult, szintén a régi képzés szerint indíthatja újra fokozatszerzési eljárását, azzal, hogy kérvényezheti, hogy tanulmányai elismerése mellett az új képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.
3. Az a doktorjelölt, aki a régi képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást indított, azonban a fokozatszerzési eljárásában két elutasító bírálatot kapott, vagy sikertelenül zárult a védése, legkorábban két év elteltével indíthat újra a régi képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást, azzal, hogy ekkor kérvényezheti azt is, hogy tanulmányai elismerése mellett az új képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.
Azoknak a doktoranduszoknak, akik komplex vizsgájukat 2018. február 1. és 2021. augusztus 31. között teljesítették, az általános szabályoktól eltérően a komplex vizsgától számított négy tanéven belül kell leadniuk doktori értekezésüket. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. Ilyen különös méltányolást érdemlő helyzet lehet egy baleset, gyermekáldás stb.
A sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, mégpedig azonos vizsgaidőszakban meg lehet ismételni. A komplex vizsga mindkét része, tehát az elméleti és a disszertációs rész is ismételhető.
A komplex vizsgák részletes szabályait az Országos Doktori Tanács állapítja meg, amelyek itt ismerhetők meg.
A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három tanéven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania.
Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy tanévvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. Fontos, hogy a határidő meghosszabbítása nem automatikus, hanem kérelemre történik és a doktori szabályzat a törvénynél szigorúbb előírásokat is meghatározhat.
A fokozatszerzési eljárásban való passziválás alapesetben nem hosszabbítja meg a doktori értekezés benyújtására nyitva álló határidőt. Abban az esetben azonban, ha a passziválásra az általános szabályoktól eltérően hosszabb, akár hat féléves időkeretben kerül sor, úgy, a doktori értekezés benyújtására nyitva álló határidő különös méltánylást érdemlő esetben a doktori szabályzatban meghatározottak szerint három tanévvel meghosszabbítható. Ez a különleges szabály gyermekáldás esetén alkalmazható.
A doktori képzés finanszírozási struktúrája 2025-ben gyökeresen módosult, aminek alapján a doktoranduszok alapvetően három kategóriába sorolhatók:
1. kutatói kiválósági doktori képzés: ebben a kategóriában a hallgató ösztöndíjra nem jogosult, képzését önköltség formában folytatja. A doktorandusz ilyen esetben kutatóként dolgozik a doktori képzése mellett, ahol munkabérre jogosult.
2. kooperatív doktori képzés: ebben a kategóriában a kutatói kiválósági képzéshez hasonlóan a doktorandusz a képzés teljesítése mellett dolgozik. A doktorandusz munkahelye ebben az esetben felsőoktatási intézmény lehet oktató vagy kutató munkakörben, egészségügyi szolgáltató, vagy a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő egyéb szervezet lehet. Ebben az esetben a doktorandusz havi 250.000 HUF havi ösztöndíjra, illetve munkabérre is jogosult.
3. hagyományos doktori képzés: ebben a kategóriában a doktorandusz csak hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A hallgatói jogviszonya alapja a doktorandusz a képzés első felében 140.000 HUF, a képzés második felében pedig 180.000 HUF doktori ösztöndíjra jogosult. Megjegyezzük, hogy itt sem zárja ki jogszabály azt, hogy a hallgató a képzés mellett bármely más helyen elhelyezkedjen, akár a versenyszférában.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a doktori képzésre való felvétel a doktori iskola szabályzatában meghatározott, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelvismeret szükséges.
A doktori fokozat megszerzéséhez egy vagy több idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása szükséges, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet.
A fentiek azt jelentik, hogy a felsőoktatási intézmények teljes autonómiával rendelkeznek a doktori képzés nyelvi követelményeinek meghatározása vonatkozásában. Ami biztos, hogy valamilyen formájú idegen nyelv ismerete nélkül nem kezdhető meg a doktori képzés és doktori fokozat sem szerezhető. Az erről való számadás formáját pedig szintén az intézmények határozzák meg. Így a nyelvismeret igazolása nem kizárólagosan nyelvvizsgával, hanem egyéb más módon is történhet. Érdemes tehát tájékozódni a képzés megkezdése előtt az adott intézmény nyelvi követelményeiről.
A hatályos felsőoktatási jogban nincs olyan általános korlátozás, amely kizárná a magyar állami ösztöndíjjal támogatott doktoranduszok munkavégzését. Ennek alapján a doktorandusz vállalhat amunkát a doktori képzés mellett akár teljes, akár részmunkaidőben. Kodifikált formája ennek a kooperatív doktori képzés, ahol a hallgató kötelezően dolgozik a képzése mellett.
Az általános szabály alól kivételt jelent az az eset, amikor a felsőoktatási intézmény a felvételkor kizárja a munkavégzés lehetőségét a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok esetében. Mindez azt jelenti, hogy ha a doktorandusz a felvételkor nyilatkozik arról, hogy elfogadja azt, hogy nem vállal munkát a doktori képzés alatt, vagy a doktoranduszra a felvételkor hatályos doktori szabályzat rendelkezik arról, hogy a doktoranduszok munkavégzése kizárt vagy valamilyen formában korlátozott, akkor ezek a szabályok irányadók a hallgatók munkavégzésére.
Fontos azonban, hogy a felsőoktatási intézmény utólagosan nem hozhat olyan rendelkezést, amely kizárná vagy korlátozná a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok képzés melletti munkavégzését. Ez azt jelenti, hogy menet közben, a képzés során a hallgatóra nem hozható olyan szabály, amely rá nézve kizárná vagy korlátozná a munkavállalás lehetőségét.