Főszabály szerint a doktori képzés ideje négy tanév. Ez úgy tevődik össze, hogy a felvételt követően a doktorandusz két évig az ún. \\\"képzési és kutatás\\\", majd a komplex vizsgát követően az ún. \\\"kutatási és disszertációs\\\" szakaszban szintén két évig folytat tanulmányokat. Ezt követően szerezhet abszolutóriumot.

A doktori képzés rendszere részben rugalmas. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a doktori képzés \\\"képzési és kutatási\\\" szakaszát a doktorandusz nem rövidítheti le, azt mindenképpen két év alatt kell teljesíteni, ugyanis komplex viszgára a törvény értelmében csak két év után van lehetőség. A komplex vizsga utáni \\\"kutatási és disszertációs\\\" szakasz viszont már rugalmas, akár egy félév alatt teljesíthetők az ott szükséges kreditek. Ebben az esetben természetesen a magyar állami öszröndíjas doktorandusz ösztöndíj jogosultsága a hallgató jogviszony korábbi megszűnése miatt hamarabb vész el, mintha kitöltötte volna teljes képzést.

A \\\"képzési és kutatási\\\" szakasz is lerövidíthető a törvény által meghatározott, új esetben. Erre akkor van lehetőség, ha a doktorandusz mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó tanévének tanulmányaival párhuzamosan doktori képzés részét képező felkészülésben is részt vesz, feltéve, hogy a mesterszakos oklevele megszerzését követően teljesíti a felvétel követelményeit is. Ilyenkor a felvételi döntéssel egyidejűleg - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerülnek. Ebben az esetben a törvény arra is lehetőséget ad, hogy az ezzel a lehetőséggel élő hallgató ne négy félév után, hanem két félév után tegyen komplex vizsgát, ilyenkor tehát a felvételtől számított egy tanév után komplex vizsga tehető. A képzés ezt követő szakaszára pedig az általános szabályok vonatkozanak.

Nem, a doktorandusz ösztöndíj jelen pillanatban nem hitelképes. A Doktoranduszok Országos Szövetsége felismerte az ösztöndíj hitelképesség hiányának problematikáját, így érdekképviseleti tevékenységet fejt ki annak érdekében, hogy a doktorandusz ösztöndíj hitelképes jövedelemmé váljék.

Nem, a doktori képzés hatályos rendszerében nincs visszafizetési kötelezettség, így semmilyen helyzetben nem keletkezik visszafizetési kötelezettség a doktori fokozat meg nem szerzése esetén.

Sikeres doktori fokozatszerzés esetén egyszeri 400 ezer forintos bónusz ösztöndíj jár minden magyar állami ösztöndíjas képzésben résztvevő doktorandusz számára. Az önköltséges hallgatók számára ez az ösztöndíj jelenleg nem folyósítható.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 53. § (5) bekezdés b) pontja alapján a doktori fokozat megszerzésének egyik feltétele „két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet”.
Ebből következően nem kötelező, hogy a doktorandusz egy második nyelvvizsgát is teljesítsen a doktori képzés esetében, csak az, hogy számot adjon két idegen nyelv ismeretéről. A számadás módját a doktori szabályzat fogja meghatározni. Az egyes felsőoktatási intézmények a második nyelvismeret igazolásának módját más-más módon szabályozták: bizonyos intézmények megkívánják a második nyelvvizsga letételét, más intézmények azonban enyhébb követelményeket állítanak a hallgatókkal szemben.
A második nyelvismeret igazolásának legutolsó időpontja a doktori fokozat odaítélését kell, hogy megelőzze. A nyelvismeret igazolásának időpontját a felsőoktatási intézmények szintén maguk határozzák meg.

A \"régi\" típusú doktori képzés (2016. szeptember 1. napja előtt indult képzés) fokozatszerzési eljárása nem hosszabbítóható meg. 

Ennek ellenére az alábbi lehetőségek állnak a hallgatók rendelkezésére:

Az a doktorandusz, aki képzését 2016. szeptember 1. napját megelőzően kezdte meg és szerzett abszolutóriumot, az a „régi” képzés szerinti külön fokozatszerzési eljárásban szerezhet doktori fokozatot, azzal, hogy kérvényezheti, hogy tanulmányai elismerése mellett az „új” képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.

Az a doktorjelölt, aki a „régi” képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást indított, azonban a fokozatszerzési eljárása két év után eredménytelenül lezárult, szintén a „régi” képzés szerint indíthatja újra fokozatszerzési eljárását, azzal, hogy kérvényezheti, hogy tanulmányai elismerése mellett az „új” képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.

Az a doktorjelölt, aki a „régi” képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást indított, azonban a fokozatszerzési eljárásában két elutasító bírálatot kapott, vagy sikertelenül zárult a védése, legkorábban két év elteltével indíthat újra a „régi” képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást, azzal, hogy ekkor kérvényezheti azt is, hogy tanulmányai elismerése mellett az „új” képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.

Azoknak a doktoranduszoknak, akik komplex vizsgájukat 2018. február 1-je és 2021. május 10-e között teljesítették, az általános szabályoktól eltérően, a komplex vizsgától számított négy tanéven belül kell leadniuk doktori értekezésüket. 

Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. Ilyen különös méltányolást érdemlő helyzet lehet egy baleset, gyemekáldás stb.

A sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, mégpedig azonos vizsgaidőszakban meg lehet ismételni. A komplex vizsga mindkét része, tehát az \"elméleti\" és \"disszertációs\" rész is ismételhető. Amennyiben a felsőoktatási intézménye bármilyen okból csak az egyik rész ismételhetőségét engedélyezné, kérjük vegye fel a kapcsolatot az illetékes doktorandusz önkormányzattal.

A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három tanéven belül kell leadniuk doktori érekezésüket. 

Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy tanévvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. Ilyen különös méltányolást érdemlő helyzet lehet egy baleset, gyemekáldás stb.

Azoknak a doktoranduszoknak, akik komplex vizsgájukat 2018. február 1-je és 2021. május 10-e között teljesítették, az általános szabályoktól eltérően, a fokozatszerzési eljárásuk (a képzés második szakasza) alatt összesen négy félévet szüneteltethetik hallgatói jogviszonyukat.

A képzés első, \\\"képzési és kutatási\\\" szakaszában az általános szabályok érvényesülnek, azaz a hallgatói jogviszony szünetelésének egybefüggő időtartama nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény ezt a korlátot túllépheti, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.

A hatályos felsőoktatási jogban nincs olyan általános korlátozás, amely kizárná a magyar állami ösztöndíjjal támogatott doktoranduszok munkavégzését. Ennek alapján a doktorandusz vállalhat amunkát a doktori képzés mellett akár teljes, akár részmunkaidőben.

Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a felsőoktatási intézmény a felvételkor kizárja a munkavégzését a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok esetében. Mindez azt jelenti, hogy ha a doktorandusz a felvételkor nyilatkozik arról, hogy vállalja, hogy nem vállal munkát a doktori képzés alatt, vagy a felvételkor hatályos doktori szabályzat rendelkezik arról, hogy a doktoranduszok munkavégzése kizárt vagy valamilyen formában korlátozott, akkor ez szintén befolyásolhatja a doktoranduszok munkavégzését.

Fontos azonban, hogy a felsőoktatási intézmény utólagosan nem hozhat olyan rendelkezést, amely kizárná vagy korlátozná a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok képzés melletti munkavégzését. Az ilyen jogi normák legfeljebb az újonnan felvett hallgatókra vonatkozhatnak.