Főszabály szerint a doktori képzés 8 féléves, tehát 4 tanévből all. Mindez egy ún. "képzési és kutatási", valamint egy "kutatási és disszertációs" szakaszból tevődik össze, amelyek összesen 2-2 tanévet tesznek ki. E két képzési szakaszt a komplex vizsga választja el egymástól.
A doktori képzés több esetben is lerövidíthető.
Elsőként említhető az a lehetőség, hogy a doktorandusz a komplex vizsga teljesítését követően a rendelkezésre álló 4 félév helyett ennél kevesebb alatt teljesíti a szükséges krediteket, szerez abszolutóriumot és védi meg doktori értekezését. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy ilyen esetben, magyar állami ösztönídjas hallgatóként számolni kell a doktori ösztöndíj elvesztésével, hiszen a az abszolutórium megszerzésével a doktorandusz ösztöndíjra való jogosultság is megszűnik.
Másodikként említhető az a lehetőség, hogy a doktori képzésbe egyéni felkészülőként csatlakozik a felvételiző. Ilyen esetben a hallgatói jogviszony a komplex vizsga teljesítésével keletkezik, tehát a jövőbeni doktorandusznak alapvetően két tanéve lesz az előírt kreditek teljesítésére, majd azt követően doktori értekezésének megvédésére.
Harmadikként említhető a törvénybe újjonnan bekerült rendelkezés, amikor az egyéni felkészülésre az általános orvos, állatorvosi, fogorvos vagy gyógyszerész szakon párhuzamosan hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy jelentkezik, mégpedig úgy, hogy a komplex vizsga során a mesterképzésben felvett kreditek is elismerésre kerülnek.
Negyedik lehetőségként említhető meg az, hogy a mesterképzéses tanulmányokat folytató hallgatók utolsó tanévük során a doktori képzés részét képező felkészülésben is résztvehetnek. Ilyenkor a mesterképzés során teljesített krediteket a felvételivel el kell ismertetni és a komplex vizsgára a doktori képzés első tanévének végén lehet sort keríteni.
Igen. Kivételesen lehetőség van mesterképzéses diploma nélkül is bekapcsolódni a doktori képzésbe. Kivételes tehetséggel rendelkező jelentkezők esetében alapképzésben szerzett képesítéssel is megkezdhető a doktori képzés, azzal a feltétellel, hogy a jelentkező sikeres felvételi vizsgát tesz, és igazolja, hogy kiemelkedő tanulmányi, tudományos és nyelvi ismeretekkel rendelkezik.
Fontos, hogy ilyen esetben is szükséges megkezdeni és párhuzamosan elvégezni a mesterképzést is.
Kormányzati szinten nem várható a doktorandusz ösztöndíj jelenlegi szintjének emelése, ugyanakkor a jogszabály immáron lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények számára, hogy saját hatáskörben kiegészítsék az állam által folyósított doktorandusz ösztöndíjat.
Javasoljuk, hogy a doktorandusz ösztöndíjak akutális mértékével kapcsolatban vegyék fel a kapcsolatot az illetékes doktorandusz önkormányzattal, akik tájékoztatást tudnak adni a kiegészítő ösztöndíj mértékéről, illetve érlhetőségéről.
A doktori képzés első, tehát "képzési és kutatási" szakaszában semmi nem korlátozza, hogy a hallgató hány félévet passzivál. Itt az általános szabályok érvényesülnek, azaz a hallgatói jogviszony szünetelésének egybefüggő időtartama nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény ezt a korlátot túllépheti, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
A doktori képzés második részében, tehát a fokozatszerzési eljárásban a hallgató legfeljebb két félévet passziválhat.
A COVID-19 járvány miatt az érintett időszakban tanuló hallgatókra eltérő szabályok vonatkoznak, ld. külön kérdés.
Nem, a doktori képzés hatályos rendszerében nincs visszafizetési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy semmilyen helyzetben nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha egy doktorandusz utóbb nem szerez fokozatot, vagy abbahagyja a képzését.
Ez értelemszerűen nem vonatkozik arra az esetre, ha egy doktorandusz jogosulatlanul vesz fel ösztöndíjat, (pl. félév végén passzivál és közben felveszi az ösztöndíjat) ilyen esetben ugyanis az így felvett ösztöndíjat vissza kell fizetni.
Sikeres doktori fokozatszerzés esetén egyszeri 400 ezer forintos bónusz ösztöndíj jár minden magyar állami ösztöndíjas képzésben résztvevő doktorandusz számára. Az önköltséges hallgatók számára ez az ösztöndíj jelenleg nem folyósítható.
A "régi" típusú doktori képzés (2016. szeptember 1. napja előtt indult képzés) fokozatszerzési eljárása nem hosszabbítóható meg.
Ennek ellenére az alábbi lehetőségek állnak a hallgatók rendelkezésére:
Az a doktorandusz, aki képzését 2016. szeptember 1. napját megelőzően kezdte meg és szerzett abszolutóriumot, az a „régi” képzés szerinti külön fokozatszerzési eljárásban szerezhet doktori fokozatot, azzal, hogy kérvényezheti, hogy tanulmányai elismerése mellett az „új” képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.
Az a doktorjelölt, aki a "régi" képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást indított, azonban a fokozatszerzési eljárása két év után eredménytelenül lezárult, szintén a „régi” képzés szerint indíthatja újra fokozatszerzési eljárását, azzal, hogy kérvényezheti, hogy tanulmányai elismerése mellett az „új” képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.
Az a doktorjelölt, aki a „régi” képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást indított, azonban a fokozatszerzési eljárásában két elutasító bírálatot kapott, vagy sikertelenül zárult a védése, legkorábban két év elteltével indíthat újra a „régi” képzési rendszer szerinti fokozatszerzési eljárást, azzal, hogy ekkor kérvényezheti azt is, hogy tanulmányai elismerése mellett az „új” képzésben fejezze be a képzését és szerezzen doktori fokozatot.
Azoknak a doktoranduszoknak, akik komAzoknak a doktoranduszoknak, akik komplex vizsgájukat 2018. február 1-je és 2021. augusztus 31-e között teljesítették, az általános szabályoktól eltérően a komplex vizsgától számított négy tanéven belül kell leadniuk doktori értekezésüket. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. Ilyen különös méltányolást érdemlő helyzet lehet egy baleset, gyemekáldás stb.
A sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, mégpedig azonos vizsgaidőszakban meg lehet ismételni. A komplex vizsga mindkét része, tehát az \"elméleti\" és \"disszertációs\" rész is ismételhető. Amennyiben a felsőoktatási intézménye bármilyen okból csak az egyik rész ismételhetőségét engedélyezné, kérjük vegye fel a kapcsolatot az illetékes doktorandusz önkormányzattal.
A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három tanéven belül kell leadniuk doktori érekezésüket.
Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy tanévvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. Ilyen különös méltányolást érdemlő helyzet lehet egy baleset, gyemekáldás stb.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 40. § (6) bekezdésében meghatározza azt, hogy ki vehető fel doktori képzésre. Itt a főszabály az, hogy a jelentkezőnek mesterképzésben szerzett diplomája, valamint a doktori iskola szabályzatában meghatározott idegen nyelv ismerete legyen.
Ez tehát azt jelenti, hogy a doktori képzés bemeneti követelményei között nincs előírva nyelvvizsga, csak nyelvi követelmény teljesítése. A felsőoktatási intézmények azonban dönthetnek úgy, hogy a felvételhez nyelvvizsgát írnak elő.
Ami a doktori fokozat megszerzését illeti, a törvény 53. § (5) bekezdése előírja a doktori fokozat megszerzésének feltételeit. Ezek között szerepel egy vagy több idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet.
Mindez azt jelenti, hogy ebben az esetben sincs törvényileg előírt nyelvvizsga követelmény. A felsőoktatási intézmények azonban dönthetnek egyrészt arról, hogy egy vagy több nyelvismeret írnak elő a doktori fokozat megszerzéséhez, illetve arról is, hogy ezt milyen beszámoláshoz (pl. nyelvvizsga vagy más módszer) kötik mindezt.
Azoknak a doktoranduszoknak, akik komplex vizsgájukat 2018. február 1-je és 2021. augusztus 31-e között teljesítették, az általános szabályoktól eltérően, a fokozatszerzési eljárásuk (a képzés második szakasza alatt összesen négy félévet szüneteltethetik hallgatói jogviszonyukat. A képzés első, "képzési és kutatási" szakaszában az általános szabályok érvényesülnek, azaz a hallgatói jogviszony szünetelésének egybefüggő időtartama nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény ezt a korlátot túllépheti, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
A hatályos felsőoktatási jogban nincs olyan általános korlátozás, amely kizárná a magyar állami ösztöndíjjal támogatott doktoranduszok munkavégzését. Ennek alapján a doktorandusz vállalhat amunkát a doktori képzés mellett akár teljes, akár részmunkaidőben.
Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a felsőoktatási intézmény a felvételkor kizárja a munkavégzés lehetőségét a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok esetében. Mindez azt jelenti, hogy ha a doktorandusz a felvételkor nyilatkozik arról, hogy vállalja, hogy nem vállal munkát a doktori képzés alatt, vagy a felvételkor hatályos doktori szabályzat rendelkezik arról, hogy a doktoranduszok munkavégzése kizárt vagy valamilyen formában korlátozott, akkor ez szintén befolyásolhatja a doktoranduszok munkavégzési lehetőségeit.
Fontos azonban, hogy a felsőoktatási intézmény utólagosan nem hozhat olyan rendelkezést, amely kizárná vagy korlátozná a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok képzés melletti munkavégzését. Az ilyen jogi normák legfeljebb az újonnan felvett hallgatókra vonatkozhatnak."felvett hallgatókra vonatkozhatnak.