a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján;
b) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével;
c) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. [Nftv. 59. § (1) bek. j)-l) pontok]

A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. [Nftv. 53. § (4) bek.] 10. A doktorandusz hallgatói jogviszonyának megszűnése
a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján;
b) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével;
c) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. [Nftv. 59. § (1) bek. j)-l) pontok]

a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;
b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;
c) az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása;
d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában. [Nftv. 53. § (5) bek.]

A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. [Nftv. 53. § (4) bek.]
Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. [Nftv. 53. § (4) bek.]
Különös méltánylást érdemlő eset: a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. [Nftv. 45. § (2) bek.]

1. mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség;
2. legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. [Nftv. 40. § (6) bek.]

A felsőoktatási intézmény a doktori képzésre történő felvétel kapcsán további feltételeket határozhat meg [Nftv. 40. § (7) bek.]. Ezek doktori iskolánként eltérőek lehetnek.

A doktori képzésben két módon vehet részt a hallgató: nappali munkarendes (lásd: A) pont) vagy egyénileg felkészülő (lásd: B) pont) doktoranduszként
A) A doktori képzés teljes egészére vonatkozó jogviszony, amely 8 félévet jelent, amelyet államilag finanszírozott, illetve önköltséges formában teljesít a doktorandusz.
B) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. [Nftv. 53. § (3) bek.]
Ebben az esetben a doktorandusz kizárólag önköltséges formában vehet részt a képzésben.

A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő pedig nyolc félév.
A doktori képzés két szakaszból áll:

1. az első négy félév a "képzési és kutatási",
2. a második a "kutatási és disszertációs" szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését.
   A doktorandusz ösztöndíj havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.000 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.000 Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül.
   Az új szabályokat először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

a) a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit;
b) valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).
A komplex vizsga két fő részből áll:
a) az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”),
b) a másik részben a vizsgázó tudományos/művészeti előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).
A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.
A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.
A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.

A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. [a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 53. § (1) bek]