Jogsegély

A Jogsegély-szolgálat működése

A felsőoktatási törvény rendelkezése értelmében a felsőoktatási intézmények doktori képzéseiben részt vevő hallgatóinak országos szintű képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) látja el.

A DOSz e feladatkörének ellátása keretében Jogsegély-szolgálatot működtet - a felsőoktatást átfogó, hatályos jogi szabályozás ismeretének birtokában - a doktori képzésben részt vevők számára.  A Jogsegély-szolgálat rendeltetése, hogy minden szinten védje a doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait, érdekeit és egyúttal gyors és szakszerű jogi segítségnyújtást biztosítson. Emellett fő célunk, hogy a Jogsegély-szolgálat által vizsgált ügyekből, problémakörökből kirajzolódó konzekvenciák felhasználásával, elősegítsük a DOSz érdekvédelmi és szakmai tevékenységének a kiteljesedését is. A felmerülő esetek jogi vizsgálatával kívánunk különböző állásfoglalásokat megfogalmazni, amelyek egyúttal az adott problémára, problémakörre vonatkozó megoldási javaslatnak is tekinthetők.

A Jogsegély-szolgálat a megkereséseket követően mély szakmai alapossággal vizsgálja ki a doktoranduszoktól és doktorjelöltektől érkezett észrevételeket, panaszokat a hatályos jogszabályok, illetve a vonatkozó intézményi szabályzatok rendelkezéseinek tükrében. A vizsgálat lezárultát követően minden érintett számára megfelelő megoldást szeretnénk megfogalmazni, illetve kínálni. Természetesen a vizsgálati szakaszba szeretnénk bevonni az érintett intézményeket, szerveket, szervezeteket is, mind a javaslattétel, mind a véleményezés okán. A Jogsegély-szolgálat működése során törekszünk arra, hogy a kooperáció, illetve a hosszú távú szakmai együttműködés jegyében érdemi kapcsolatot alakítsunk ki a felsőoktatás jogi arculatát alakító illetékes szervezetekkel is.

Tevékenységünk fontos jellemzője, a panaszt tevők anonimitása: szeretnénk megelőzni azokat a méltánytalanságokat, amelyek az érintett személyének nyilvánosságából eredhetnek.  Az anonimitással párhuzamosan az egyedi ügyekből általánosított elvi döntések, iránymutatások a nyilvánosságon keresztül tudják a kívánt hatást elérni. A DOSz a jogi és doktori szabályzatoknak megfelelő megoldások széles körű bemutatásával kíván - reményeink szerint - valamennyi doktori iskolát a doktoranduszok jogainak, érdekeinek fokozott védelmére késztetni. 

A Jogsegély-szolgálat, többek között, segítséget nyújt a doktorandusz és a felsőoktatási intézmény közötti eljárásokban, illetve javaslatot tehet a doktoranduszok jogi képviseletére a bírósági eljárások során is. Megemlítendő, hogy a Jogsegély-szolgálathoz fordulók száma az utóbbi időben érezhetően növekedett, ami ambivalens érzéseket vált ki hiszen, egyrészt örömteli, hogy az érintettek igénybe veszik a DOSz által felajánlott segítséget, továbbá a visszacsatolások alapján pozitívan ítélik meg a Jogsegély-szolgálat tevékenységét. Ugyanakkor mégis aggodalomra ad okot, hogy az eseteket megvizsgálva az ügyek hátterében nem egyszer a doktor iskolák jogszabályellenes gyakorlata, vagy a megfelelő tájékoztatás hiánya húzódik meg.

Fentiek okán úgy látjuk, hogy a Jogsegély-szolgálat működtetése, annak fejlesztése, fejlődése szükséges és hasznos. A Jogsegély-szolgálat által megvizsgált ügyekből levont állásfoglalások, konzekvenciák azok, amelyek - véleményünk szerint - előbbre vihetik a doktoranduszok, a doktorjelöltek, illetve tulajdonképpen az egész doktori képzés fejlődését.


Dr. Fazekas Kornél

Stratégiai elnökhelyettes

Amennyiben jogi kérdése van vagy tanácsadásra volna szüksége írjon a jogsegely@dosz.hu címre.
 

 

Gyakran ismételt kérdések

 

1. Mi az a doktori képzés?
A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. [a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 53. § (1) bek]

2. A doktori képzés új rendszeréről
A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő pedig nyolc félév.
A doktori képzés két szakaszból áll:
a) az első négy félév a "képzési és kutatási",
b) a második a "kutatási és disszertációs" szakasz.
A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését.
A doktorandusz ösztöndíj havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.000 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.000 Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül.
Az új szabályokat először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

3. A jelenlegi és az új rendszer közti átjárhatóság
Az új struktúra felmenő rendszerben, azaz a 2016 szeptemberében doktori képzést megkezdő hallgatókra alkalmazandó, a már rendszerben lévő doktoranduszokra és doktorjelöltekre az új szabályanyag nem vonatkozik. Emellett azonban a jogszabály nem zárja ki a lehetőséget az átjárhatóság kapcsán a tekintetben, hogy amennyiben a jelenlegi képzésben részt vevő doktorandusz megszünteti hallgatói jogviszonyát és újrafelvételizik, akkor sikeres felvételi esetén már az új rendelkezések alkalmazandóak rá. Ez esetben azonban nincs lehetőség a doktori képzés keretében végzett teljesítményének (kreditek) beszámítására.

4. A doktori képzés felvételi követelményei
a) mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség;
b) legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. [Nftv. 40. § (6) bek.]
A felsőoktatási intézmény a doktori képzésre történő felvétel kapcsán további feltételeket határozhat meg [Nftv. 40. § (7) bek.]. Ezek doktori iskolánként eltérőek lehetnek.
 
5. A doktori képzés munkarendje
A doktori képzésben két módon vehet részt a hallgató: nappali munkarendes (lásd: A) pont) vagy egyénileg felkészülő (lásd: B) pont) doktoranduszként
A) A doktori képzés teljes egészére vonatkozó jogviszony, amely 8 félévet jelent, amelyet államilag finanszírozott, illetve önköltséges formában teljesít a doktorandusz.
B) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. [Nftv. 53. § (3) bek.]
Ebben az esetben a doktorandusz kizárólag önköltséges formában vehet részt a képzésben.

6. A komplex vizsga
A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele:
a) a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit;
b) valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).
A komplex vizsga két fő részből áll:
a) az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”),
b) a másik részben a vizsgázó tudományos/művészeti előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).
A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.
A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.
A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.
 
7. A doktori fokozat megszerzésének ideje
A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. [Nftv. 53. § (4) bek.]
Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. [Nftv. 53. § (4) bek.]
Különös méltánylást érdemlő eset: a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. [Nftv. 45. § (2) bek.]

8. A doktori fokozat megszerzésének feltételei
a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;
b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;
c) az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása;
d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában. [Nftv. 53. § (5) bek.]

9. A doktorandusz jogviszony szünetelése
A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. [Nftv. 53. § (4) bek.]

10. A doktorandusz hallgatói jogviszonyának megszűnése
a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján;
b) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével;
c) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. [Nftv. 59. § (1) bek. j)-l) pontok]