A DOSz tudományos osztályairól

Tisztelt olvasó,
Kedves doktoranduszok, doktorjelöltek!

 
A Doktoranduszok Országos Szövetségének 20 tudományos osztálya kezdte meg működését az elmúlt két évben. A pillanatnyi adatok szerint a 28 tudományágat megjelenítő 20 tudományos osztály alkotta rendszer több mint 100 doktori iskolából érkező  mintegy 500 főt foglal magába. Elmondható, hogy a DOSz rendelkezik egy maga nemében egyedülálló, többszáz tagot magába foglaló, komoly szellemi tőkét jelentő, saját tudományos hálózattal és közösséggel. A tudományos osztályok megszervezése alapjaiban változtatta meg a DOSz arculatát.
 
Tudományos osztályok létrehozására nem valamilyen jó értelemben vett hamvasi elitista gondolat, csupán egy egyszerű felismerés vezetett: amennyiben a DOSz mint a tudományos közélet leendő tagjainak érdekképviseleti szerve az akadémiai közegben reputációval rendelkező szervezet akar lenni, az érdekvédelmi, kvázipolitikai szerep mellett meg kell mutatnia, hogy maga is rendelkezik tudományos potenciállal. A tudományos osztályok rendszere éppen arra nyújt semmihez nem hasonlítható lehetőséget, hogy tudományos pályájuk legelején álló fiatalok a leendő élethivatásukhoz illő kettős elvárásra felkészülhessenek: a jövendő magyar tudósai az elmélyült személyes kutatómunka mellett érezzenek személyes felelősséget tudományuk kibontakoztatására tudományszervezési és tudománypolitikai feladatok tudatos felvállalásán keresztül is. Örömteli, hogy az egyesületként működő szervezet által fájdalmas módon elhanyagolt tudományszervezési feladatoknak a köztestületté váló DOSz immár kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, s új formában működő DOSz számára prioritás a tudományos osztályok rendszerének felállítása és megszilárdítása.
 
A tudományos osztályok azokat az emberi és szakmai találkozásokat könnyítik meg, hozzák időben és földrajzi értelemben is közelebb, amelyek az akadémiai pályán maradva a „szakmában” előbb-utóbb úgyis be fognak következni: az osztályok olyan, akár már elsőéves doktoranduszok számára is emberi és tudományos közösséget jelenthetnek, akik hosszú évek elteltével később felelős posztokon tehetnek majd közösen a tudományos életért. Másrészről kiemelendő, hogy Magyarországon a DOSz által így megteremtett lehetőségeken kívül nem adódik számbavehető felület az egymástól távoli tudományterületek legfiatalabb szakembereinek kapcsolatfelvételére.
 
Az közös indulás egyértelműen sikeres volt. Az osztályok számára megfogalmazott célok pedig további közös reménybeli sikerek felé mutatnak: a hagyománnyá váló éves tudományági doktorandusz konferenciák, az osztályok által tudományos kiadványok formájában létrehozott szellemi érték és a személyes kapcsolatokban rejlő öröm szilárd alapja kell, hogy legyen a jövő Doktoranduszok Országos Szövetségének, amely immár önmaga tevékenyen képes hozzájárulni azokhoz a tudományos célokhoz, amelyeket tagjai egyen-egyenként tűznek ki maguk elé.
 
Kívánom, hogy mindazokat, akik megtapasztalták ennek a munkának az örömeit, doktoranduszként a DOSz tudományos osztályaiban a tudományszervezés iránt megmutatkozó felelősség és elkötelezettség, valamint a személyes kapcsolatokból adódó előnyök és értékek a tudományos közéletben majd szintén a lelkiismeretes, folyamatos és eredményes munkára motiválják.
 
Szávay László 
A DOSz volt elnökségi tagja, stratégiai elnökhelyettese, a tudományos osztályok létrehozója
 

Az osztályok működésük harmadik naptári évét kezdték meg 2015-ben. Abban, hogy idáig eljuthattunk, elévülhetetlen érdeme van Szávay Lászlónak, aki az osztályok felállítását koordinálta a kezdetektől 2014 végéig. Munkáját ezúton is köszönjük, a megkezdett munkát folytatjuk.