DOSZ elvi állásfoglalás a doktori képzés „kutatási és disszertációs” szakaszának egyes kérdéseiről

1/2020. DOSZ elvi állásfoglalás

a doktori képzés „kutatási és disszertációs” szakaszának egyes kérdéseiről

 

A Doktoranduszok Országos Szövetsége a doktori képzés „kutatási és disszertációs” szakaszának egyes kérdései tárgyában a következő

elvi állásfoglalást

bocsátja ki.

 

I. A doktori képzés nyolcadik félévének utolsó napja.

 

Elsőként célszerű a doktori képzés utolsó, azaz nyolcadik félévének végét helyesen meghatározni, ugyanis mindez a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok számára az ösztöndíj kifizetése tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír, illetve a külföldi doktoranduszok tartózkodási engedélye is sok esetben a hallgatói jogviszony meglétéhez kötődik.

 

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 59. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

 

„59. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony,

˙[…]

d) azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte,

[…]

l) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett.”

 

Az Nftv. 108. § 5. pont alapján a félév egy öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, míg azonos szakasz 40. pontja szerint a tanév tíz hónapból álló oktatásszervezési időszakot jelöl.

Mindebből az következik, hogy a doktorandusz hallgatói jogviszonya utolsó félévének végén, pontosabban a képzésben töltött utolsó öt hónapjának végén szűnik meg. Ez az értelmezés azonban látszólag ellentmond az Nftv. és egy felsőoktatási kormányrendelet Nftv-ből következő rendelkezésének és egyben látszólag megfosztaná a hallgatókat két hónapra járó magyar állami ösztöndíjtól.

Az Nftv. 114/D § (1) bekezdés bb) alpontja alapján a doktori képzésben résztvevő hallgatók egy főre meghatározott támogatása 2.160.000,- Ft/év. Ezen összeg kifizetésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Juttatási Korm. rendelet) 14. §-a. E szakasz egyfelől megnöveli az Nftv-ben meghatározott éves ösztöndíjat az ún. „tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva” 56%-ával, [Nftv. 14. § (1) bek.] valamint kimondja, hogy ennek az éves összegnek az egy tizenketted részét szükséges havonta kifizetni a hallgatóknak [Ntfv. 14. § (2) bek.].

Ez az Nftv-ben meghatározott összeg a Juttatási Korm. rendeletben pontosítottak szerint a 12 hónapra bontva 180.680,- Ft, amit a doktori képzés kutatási és disszertációs szakaszában járó valamennyi hallgató havonta megkap.

A hallgatói jogviszony megszűnése esetén az ösztöndíjra jogosultság látszólag megszűnik, ami a doktori képzésben résztvevő estén összesen 361.360,- Ft ösztöndíj kiesést eredményez, ami óriási anyagi terhet és bizonytalanságot jelent a hallgatók számára a képzés leginkább fontos részében, amikor doktori értekezésük megvédése lenne a hallgatók feladata.

Az anomália véleményünk szerint feloldható lenne a Juttatási Korm. rendelet megfelelő értelmezésével, vagy annak pontosító módosításával. A Juttatási Korm. rendelet 36. § (6) bekezdésének második fordulata kimondja, hogy „[a] doktori képzésre vonatkozó 12 hónapos juttatás az őszi félév vonatkozásában szeptember 1-től január 31-ig, a tavaszi tanulmányi félév vonatkozásában február 1-től augusztus 31-ig fizethető.”

A szöveg logikai és teleologikus értelmezése is lehetőséget ad a felsőoktatási intézménynek arra, hogy a doktoranduszok magyar állami ösztöndíját 12 hónapra vonatkozóan, akár a hallgatói jogviszony megszűnését követően is kifizesse a volt hallgatónak.

 

Elvi állásfoglalás

A Juttatási Korm. rendelet 36. § (6) bekezdése értelmezhető oly módon, hogy az lehetőséget ad a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy a doktoranduszok magyar állami ösztöndíját a hallgatói jogviszony megszűnésére tekintettel az utolsó évben is 12 hónapra folyósítsák.

 

***

 

II. A disszertáció benyújtására nyitva álló határidő

 

Az Nftv. 53. § (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.”

Értelmezésre szorul a fenti bekezdés szerinti három éven belüli doktori értekezés benyújtására vonatkozó kötelezettsége, majd annak egy évvel történő meghosszabbításának lehetősége is.

Utalunk arra, hogy az ODT véleménye szerint a vonatkozó három plusz egy évet úgy kell értelmezni, hogy az a sikeresen teljesített komplex vizsgát követő hatodik félév utolsó napjáig – (amely lehet január 31. vagy augusztus 31.) – kell benyújtani az értekezést. Megjegyezzük, hogy az az értelmezés akkor lenne helyes, ha az Nftv. a „tanév” szót használná, amely, mint ahogy már fentebb utaltunk rá az Nftv. 108. § 40. pontja szerint 10 hónapból álló oktatásszervezési egységet jelöl. Álláspontunk szerint tehát a helyes értelmezés e tekintetben a komplex vizsgát követő három plusz egy naptári éven belüli benyújtást jelenti.

Mindez azonban a doktoranduszokra nézve olyan hátrányos következményekkel járna, hogy egy adott esetben június 1. napján komplexvizsgázó hallgató az ezt követő harmadik év azonos napjáig nyújthatná be értekezését. E határidők követése és egyéniesítése véleményünk szerint egyfelől indokolatlanul nagy terhet ró az intézményekre, másfelől pedig a hallgató munkáját is akár hónapokkal is megrövidítheti. Javasoljuk tehát, az ODT állásfoglalásban rögzített félév utolsó napjáig lehetővé tenni a disszertáció benyújtását. Mindehhez véleményünk szerint az Nftv. 53. § (4) bekezdésének módosítása szükséges az alábbi formában:

„A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három tanéven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy tanévvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.” [Nftv. 53. § (4) bek.]

 

Elvi állásfoglalás

 

  1. Az Nftv. 53. § (4) bekezdése alapján a disszertáció benyújtására a komplex vizsgát követő három plusz egy naptári éven belül kell sor kerülnie.
  2. Kezdeményezzük az Nftv. olyan irányú módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a komplex vizsgát követő három tanéven belül legyen kötelező benyújtani a doktori értekezést.

 

 

***

 

 

III. Jogviszony a doktori értekezés benyújtásáig

 

Az Nftv. már idézett rendelkezései szerint a doktorandusz hallgatói jogviszonya megszűnik annak a félévnek az utolsó napján amikor abszolutóriumát megszerezte, illetőleg akkor is, ha nyolcadik bejelentkezett félévét abszolutórium megszerzése nélkül zárja. Emellett azonban az Nftv. 53. § (4) bekezdése a fentiekben rögzített módon a doktori értekezés benyújtásának határidejét a komplex vizsgát követő három plusz egy évben határozza meg.

Mindebből az következik, hogy azok a volt hallgatók, akiknek a legkésőbb a nyolcadik félév végén megszűnt a hallgatói jogviszonyuk, látszólag semmilyen jogviszonyban sem állnak az intézményükkel, amelyben fokozatszerzési eljárást folytatnak.

Álláspontunk szerint e kérdés tekintetében megfontolandó a korábbi szabályozásban szereplő doktorjelölti státusz visszavezetése, amely egyfelől jelezné azt a jogi kapcsolatot, amelyben a korábbi hallgató a felsőoktatási intézménnyel fokozatszerzési eljárására tekintettel áll, valamint lehetőséget biztosítana e korábbi hallgatóknak arra, hogy különböző pályázatokon való részvételből finanszírozhassák kutatási tevékenységüket.

 

Elvi állásfoglalás

Kezdeményezzük az Nftv. olyan irányú módosítását, amely az Nftv. 2016. szeptember 1. napját megelőző hatályállapot 53. § (2)-(4) bekezdések szerinti doktorjelölti státuszt visszavezetik a hazai felsősoktatási jogba a hallgatói jogviszony megszűnését követő, de a fokozatszerzési eljárással érintett időszakra.

 

***

 

IV. A fokozatszerzésre tekintettel nyújtott egyszeri, 400.000,- forintos juttatás

 

Elsőként leszögezendő, hogy értelmezésünk szerint csakúgy, mint a doktorandusz ösztöndíjra, úgy az Nftv. 114/D. § (1) bek. bc) alpontja alapján, a doktori fokozatszerzésre tekintettel járó támogatás a magyar állami ösztöndíjas finanszírozási formában képzést folytató hallgatóknak fizetendő juttatás.

A doktori fokozat megszerzésének feltételeit az Nftv. 53. § (5) bekezdése határozza meg:

„(5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei:

a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;

b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;

c) az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása;

d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.”

A doktori fokozat megszerzésének leglényegesebb feltételére, nevezetesen a doktori értekezésre az Nftv. azonos szakasz (4) bekezdése tartalmaz további rendelkezéseket, mégpedig azt, hogy „[a] doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható.[...]”. A doktori érkezésre és a fokozat megszerzésére további feltételeket a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) (a továbbiakban: Doktori Korm. rendelet] Korm. rendelet 14-16. §§-ai állapítanak meg, úgy, mint például az értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése [Doktori Korm. rendelet 14. § (2) bek].

 

Álláspontunk szerint azonban e követelményeken belül a doktori fokozatszerzés időbeliségére vonatkozóan más szabályokat nem tartalmaz a hazai felsőoktatási jog. Mindebből véleményünk szerint az következik, hogy az Nftv. 114/D. § (1) bek. bc) alpontja szerinti, a doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás akár a komplex vizsgát követő három plusz egy éven belüli – különös méltánylást érdemlő esetben – fokozatszerzés esetén is kifizetendő az állami ösztöndíjas hallgatóknak.

A fenti kérdéskörhöz tartozik, hogy – az ODT véleményével összhangban – a doktori értekezést benyújtó, majd azt sikerrel megvédő doktorandusz válhat jogosulttá az egyszeri 400.000,- forintos Nftv-ben rögzített juttatásra, amely az intézmény által a fokozatot odaítélő döntés után válik esedékessé.

Gyakorlati problémát jelent azonban az a kérdés, hogy milyen formában fizethető ki e juttatás. Azon hallgatók esetében, akik doktori fokozatot szereznek még hallgatói jogviszonyuk megszűnése, azaz az abszolutóriumuk megszerzésének féléve végét megelőzően, e juttatás akár ösztöndíj formájában is kifizethető. A később fokozatot szerző hallgatók esetében a kifizetése és annak közterheinek kérdése azonban továbbra is rendezendő kérdés marad.

Álláspontunk szerint a kérdést a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2020. január 1. napjától hatályos módosítása rendezte, amikor az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.12.4. pontjában rögzítette, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti, doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege adómentes. Ennek megfelelően véleményünk szerint a felsőoktatási intézmény szabadon választhatja meg, hogy milyen szerződés formájában (pl. ösztöndíjszerződés, megbízási szerződés) kívánja kifizetni a juttatást a fokozatot szerezett korábbi doktorandusznak, a juttatás a szerződés formájára tekintet nélkül adómentes lesz.

 

Elvi állásfoglalás

 

  1. Az Nftv. 114/D. § (1) bek. bc) alpontja alapján, a doktori fokozatszerzésre tekintettel járó támogatás a magyar állami ösztöndíjas finanszírozási formában képzést folytató hallgatóknak fizetendő juttatás.
  2. A juttatás az Nftv. 53. § (4) bekezdésében meghatározott három plusz egy éves határidőben benyújtott doktori értekezés esetén fizethető ki.
  3. A juttatás a doktori értekezés határidőben történő benyújtását, sikeres megvédését, majd a fokozat odaítélését követően fizethető ki.
  4. Hallgatói jogviszony alatti fokozatszerzés esetén a juttatás ösztöndíj formájában is kifizethető.
  5. Hallgatói jogviszonyon túli fokozatszerzés esetén a juttatás az intézmény választása szerinti szerződés alapján fizethető ki.
  6. A juttatás az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.12.4. pontja szerint adómentes.

 

***

A fenti kérdések tekintetében a Doktoranduszok Országos Szövetsége az ODT állásfoglalást kérte, amelyet beépítettünk saját jogi álláspontunkba. Szervezetünk a kérdések fontosságára tekintettel kezdeményezte a fenti jogszabályhelyek iránymutató értelmezését az Innovációs és Technológiai Minisztériumánál, valamint az Oktatási Hivatalnál.

 

Kelt Budapesten, 2020. március 10. napján

 

dr. Kis Kelemen Bence s.k.
vezető
Jogsegély-szolgálat Munkacsoport
Doktoranduszok Országos Szövetsége